Tartalmi összefoglaló a belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról szóló 44/1998. (X. 14.) BM rendeletnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működésével összefüggő módosításáról szóló BM rendelet tervezetéhez A belföldi Állami Futárszolgálat tevékenységének szabályozásáról szóló 44/1998. (X. 14.) BM rendelet határozza meg a futárszolgálat országos rendszerének felépítését és működési rendjét, amely tevékenység mindenekelőtt a minősített adatot kezelő szervek ilyen jellegű adatokat tartalmazó, illetve a futárszolgálat országos rendszerébe bekapcsolt szervek egyes további küldeményeinek a továbbítására irányul. Figyelemmel arra, hogy a törvényben meghatározott feladatai ellátása során a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) minősített adatot kezelő szervnek minősül, elengedhetetlenné vált a futárszolgálat országos rendszerébe történő bekapcsolódása. A módosuló szabályozás az NVVH-t az állami futárszolgálatnak a küldemények teljes körét felölelő, széleskörű szolgáltatásnyújtásával érintett szervként nevesíti, amely szervek esetében a futárszolgálat országos rendszerébe történő bekapcsolásról hivatalból szükséges gondoskodni. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@bm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 363/2021. (VI. 28.) Korm. rendelet módosításáról A kormányrendelet biztosítani kívánja az összhangot a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (World Anti-Doping Agency, a továbbiakban: WADA) 2027. január 1-jén hatályba lépő, új Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatával (a továbbiakban: WADA Szabályzat) és a kapcsolódó nemzetközi követelményekkel, valamint célja a hazai doppingellenes szervezetrendszer és szabályozás WADA előírásainak való teljes körű megfelelőségének fenntartása. Készítette BM SPÁT BM JKHÁT Látta Szántó Dávid helyettes államtitkár dr. Dargay Eszter helyettes államtitkár Kálnoki-Kiss Attila államtitkár Jóváhagyta dr. Retteghy András Tibor közigazgatási államtitkár

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@bm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításának célja a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (World Anti-Doping Agency, WADA) 2027. január 1-jén hatályba lépő Szabályzatának rendelkezéseivel való összhang megteremtése, valamint a doppingellenes tevékenységgel összefüggő egyéb rendelkezések pontosítása.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@bm.gov.hu

Tartalmi összefoglaló az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló tervezethez E törvénymódosítások elsődleges célja a közbiztonság és a belső rend hatékonyabb biztosítása érdekében a hatályos rendészeti szabályozás koherenciájának, normatív egyértelműségének és gyakorlati alkalmazhatóságának a növelése. A módosítások különösen a rendvédelmi szervek hatásköri, szervezeti és eljárási kereteinek pontosítására, az állomány szolgálati jogviszonyával kapcsolatos normatív elemek korszerűsítésére, valamint a jogalkalmazási tapasztalatokból eredően szükségessé vált korrekciókra irányulnak. Magyarország katasztrófák elleni védekezési szervezetrendszere az elmúlt három évtizedben mélyreható struktúraváltásokon ment keresztül. 2012-ben a kormányzat végrehajtotta a tűzoltói hálózat teljes centralizációját, az önkormányzati tűzoltóságok állami irányítás alá kerülésével létrejött a monolitikus, egységes, de a társadalom által nevében el nem fogadott állami katasztrófavédelmi szervezet. Bár a beavatkozó erők országos szintű összehangolása és az egységes vezetés taktikai szempontból sikeresnek bizonyult, a polgári védelem önálló szabályozási rendszere (a korábbi sarkalatos törvényi keret) megszűnt, és teljesen beolvadt a katasztrófavédelmi törvénybe. Ez a jogintézmény önállóságának drasztikus csökkenését vonta maga után, miközben az integrált szervezet feladatköre a klasszikus funkciókon túlmutató, masszív igazgatási és hatósági jogkörökkel bővült. A jelenlegi rendszer egy korábbi biztonsági és szervezeti logikára épült. A fejlődési ív vizsgálata rávilágít arra, hogy a jogalkotói szándékot és a szervezeti modelleket mindig a kor aktuális biztonságpolitikai percepciói és a centralizációs törekvések alakították. A jelenlegi, 2012. január 1-jén hatályba lépett – azóta számos módosításon átesett – katasztrófavédelmi törvény immár több mint egy évtizedes gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok azonban egyértelművé tették, hogy a rendszer elért a fenntarthatósági határaihoz. A jelenlegi katasztrófavédelmi törvény inkább eseménycentrikus, ezért fontos a módosítással az elmozdulás abba az irányba, hogy a megelőzés, a lakosság tudatos felkészítése, valamint a minősített önkéntes mentőszervezetek és más önkéntes közreműködők képességeinek rendszeres fejlesztése és alkalmazása a nemzetbiztonság és a katasztrófákkal szembeni nemzeti ellenálló képesség szerves részét képezze. A szabályozás másik sarokköve a reziliencia, azaz a kollektív ellenálló képesség fogalmának és követelményrendszerének törvényi szintű fejlesztése. Az új jogi keret célja, hogy a megelőzés, a felkészülés, a védekezés és a helyreállítás fázisait egyetlen, koherens láncolatba fűzze, magasabb szintre építve az állami hivatásos szervek, a helyi önkormányzatok, az önkéntes tűzoltó egyesületek, a gazdasági szereplők, a minősített önkéntes mentőszervezetek és – szükség esetén – a polgári védelmi szervezetek egymást kiegészítő együttműködésén alapuló partnerségi rendszert. A szervezeti átalakítás fontos eleme a tűzoltás és a polgári védelem, mint alapfeladatok megjelenítése a szervezet nevében. Ennek érdekében a hivatásos tűzoltó és polgári védelmi szerv központi szervének elnevezése 2027. január 1-től Országos Tűzoltó és Polgári Védelmi Parancsnokság, vezetője az országos parancsnok, míg a területi szervek elnevezése Fővárosi/Megyei Tűzoltó és Polgári Védelmi Parancsnokság, melynek vezetője a fővárosi/megyei parancsnok. 2027. április 1-jével megszűnnek a katasztrófavédelmi kirendeltségek, helyi szervként a hivatásos tűzoltóparancsnokságok, illetve azok alárendeltségében a hivatásos tűzoltóparancsnokság őrsei működnek tovább. A polgári védelem korszerű rendszerében a hivatásos szervek mellett kiemelt szerepet kapnak a minősített önkéntes mentőszervezetek, amelyek gyorsan mozgósítható, magas szakmai felkészültségű társadalmi képességet biztosítanak, míg a polgári védelmi szervezetek elsősorban a tömeges erőforrás-igényű és elhúzódó lakosságvédelmi feladatok végrehajtását támogatják. A katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény módosítása tehát több koncepcionális alapra épül: 1.) Szervezeti identitás helyreállítása: a „hivatásos tűzoltó és polgári védelmi szerv” elnevezés következetes bevezetése a jogrendszerbe. Cél a mentő-tűzvédelem és a lakosságvédelem legmagasabb jogszabályi szinten történő egyenrangúsítása, a korábbi szervezeti megnevezés reális jelentéssel és tartalommal történő feltöltése. 2.) A reziliencia erősítése: A kollektív és nemzeti ellenálló képesség – és követelményrendszerének erősítése a jogszabályban, különösen a települési és társadalmi szinten. 3.) A katasztrófák elleni védekezés integráltabb cikluskezelése: a megelőzés, a felkészülés, a védekezés és a katasztrófák utáni helyreállítás fázisainak össztársadalmi, koherens szabályozási láncolatának erősítése. 4.) A partnerségi struktúra megújítása: az állami hivatásos szerv, a helyi önkormányzatok, a gazdasági szereplők, az önkéntes tűzoltó egyesületek és az önkéntes mentőszervezetek közötti együttműködési alapok újraszabályozása (a helyi beágyazottság és a társadalmi bázis visszaszerzése érdekében). A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) módosítása koncepcionális megoldásokat tartalmaz az önkéntes tűzoltó egyesületek (önkéntes tűzoltóságok), az önkormányzatok (ezen belül az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok), valamint a hivatásos tűzoltóságok tűzoltósági, műszaki mentési feladatok ellátására vonatkozó együttműködésre. A tervezet jogharmonizációs célú módosítást is tartalmaz. Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet felváltotta az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és a 305/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2024. november 27-i 2024/3110/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, így szükségessé vált a Ttv-ben a vonatkozó hivatkozások módosítása. A tervezet további technikai jellegű módosításokat is tartalmaz a hivatásos tűzoltó és polgári védelmi szerv megnevezés más ágazati törvényekben történő átvezetése érdekében.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@bm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló ÉKFM rendelettervezethez A fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló ÉKFM rendelet megalkotásának célja a XXIX. Élő Környezetért Felelős Minisztérium fejezet fejezeti kezelésű és központi kezelésű előirányzatai felhasználási szabályainak rögzítése. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezés alapján a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével miniszteri rendeletben kell szabályozni, figyelemmel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott formai követelményekre. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásával, valamint a kormányzati munkamegosztással kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvényhez Az önálló Országos Környezetvédelmi Főhatóság létrehozásával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1181/2026. (VI. 5.) Korm. határozat megállapította, hogy a környezeti kockázatok megelőzése és csökkentése, a jogérvényesítés hatékonyságának növelése, valamint a környezetvédelem szakmai önállóságának erősítése érdekében önálló Országos Környezetvédelmi Főhatóság létrehozása szükséges. Ennek alapján 2027. január 1-jétől Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság néven új központi hivatal jön létre és átveszi a jelenleg is országos illetékességgel ellátott környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, erdészeti, klímavédelmi és állatvédelmi hatósági feladatok ellátását. A törvénymódosítások 2027. május 1-jétől jelentősen kiszélesítik a fellebbezési jogot a területi szervek döntéseivel szemben, valamint a törvényjavaslat fontos lépést tesz az ágazati közigazgatási perjog egységesítésére is. A fentieken túl a törvénymódosítások célja az élő környezetért felelős miniszter felelősségi körének törvényi szintű rendezése a Kormány tagjai közt megvalósuló feladatmegosztás végrehajtása érdekében. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásával összefüggésben egyes vízügyi és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek szóló Korm. rendelethez Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásával széles hatáskörrel rendelkező és erős zöldhatóság jön létre 2027. január 1. napjától. Az új hatóság vízügyi és vízvédelemmel összefüggő hatáskörének meghatározása érdekében szükséges egyes vízügyi és vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosítása is. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásával összefüggésben egyes természetvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelethez A Kormány döntése értelmében 2027. január 1-jétől létrejön az Országos Élőkörnyezetfelügyeleti Főhatóság, amely természetvédelmi hatósági jogköröket is gyakorolni fog. Az új hatóság létrejötte miatt, első- és másodfokon ellátandó feladatainak meghatározása érdekében szükséges a természetvédelmi – beleértve a géntechnológiai tevékenységgel összefüggő hatósági feladatellátást rendező – kormányrendeletek módosítása is. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásával összefüggésben egyes környezetvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelethez A Kormány döntése értelmében 2027. január 1-jétől létrejön az Országos Élőkörnyezetfelügyeleti Főhatóság, amely környezetvédelmi hatósági jogköröket is gyakorolni fog. Az új hatóság létrejötte miatt, első- és másodfokon ellátandó feladatainak meghatározása érdekében szükséges több, környezetvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítása is. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásával összefüggésben egyes klímapolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelethez Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság 2027. január 1. napjától történő létrehozásával széles hatáskörrel rendelkező és erős zöldhatóság jön létre. Az új hatóság létrejötte és klímapolitikával összefüggő hatáskörének meghatározása érdekében szükséges a klímapolitikai tárgyú kormányrendeletek módosítása is. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásával összefüggésben egyes hulladékgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelethez Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság 2027. január 1-jével történő felállításához kapcsolódóan a kormányrendelet tervezete azokat a hulladékgazdálkodási tárgyú kormányrendelet-módosításokat végzi el, amelyek a Főhatóság központi szervének eljárásához szükségesek, illetve rögzíti azt is, hogy a fellebbezési eljárás 2027. május 1-jével történő bevezetése esetében a területi hulladékgazdálkodási hatóság döntéseivel szembeni fellebbezésekben a Főhatóság központi szerve fog eljárni. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság létrehozásával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelethez Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságról szóló kormányrendelet a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti központi hivatalt hoz létre. Az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság (a továbbiakban: Főhatóság) az élő környezetért felelős miniszter irányítása alá tartozó olyan központi államigazgatási szerv, amely környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, továbbá vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok ellátására jelölhető ki. A kormányrendelet azokat a felszámolási jogi, eljárási költségek és az igazságügyi szakértők szabályozásával kapcsolatos, továbbá a szakhatósági közreműködéssel összefüggő kormányrendelet-módosításokat végzi el, amelyek 2027. január 1-jétől a Főhatóság központi szervének eljárásához szükségesek. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az Élő Környezetért Felelős Minisztérium hatáskörét érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelethez A 2026 májusában megalakult Kormány tagjai közt megvalósuló feladatmegosztás hatékony végrehajtása érdekében szükség van számos kormányrendeletben a miniszteri feladatköröket szabályozó rendelkezések módosítására. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló Korm. rendelethez A kormányzati átalakítás során az erdőgazdálkodás az élő környezetért felelős miniszter feladatkörébe kerül át, így az erdészeti igazgatás területén is szükségessé vált a jelenlegi hatósági rendszert szabályozó jogszabályok átfogó felülvizsgálata, módosítása, valamint új rendelkezések megalkotása. A Kormány döntése alapján 2027. január 1-jétől létrejövő Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság fogja ellátni az erdészeti hatósági feladatokat is. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az állatvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló Korm. rendelethez A kormányzati átalakításra tekintettel az állatvédelem és állatjólét területén is szükségessé vált a jelenlegi hatósági rendszer átszervezése. Tekintettel arra, hogy a terület részben az élő környezetért felelős miniszter feladatkörébe kerül át, ezért elengedhetetlen volt a jogszabályok ennek megfelelő átfogó felülvizsgálata, illetve módosítása, valamint új rendelkezések megalkotása. A hatósági feladatok hatékonyabb ellátása érdekében az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt létrehozásra kerül az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság, amely 2027. január 1-jétől állatvédelemi hatósági feladatokat is ellát. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

Tartalmi összefoglaló a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvénytervezethez A jogszabály célja a hulladékgazdálkodást érintő európai uniós jogalkotáshoz kapcsolódó jogharmonizációs feladatok megvalósítása, a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2025. szeptember 10-i (EU) 2025/1892 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2025/1892 európai parlamenti és tanácsi irányelv] átültetése érdekében szükséges törvényi szintű módosítások végrehajtása. Az (EU) 2025/1892 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésen túlmenően az törvény tartalmazza a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szankciós rendszerének a hatósági jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítását, valamint kiterjesztésre kerül az önkormányzati társulások vagyonfelosztásának általános forgalmi adó mentessége a hulladékgazdálkodási konzorciumokra is. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@ekfm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a rezsivédelmi szolgáltatást nyújtó földgázszolgáltató részére tulajdonba adható földgáz mennyiségéről szóló 193/2025. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításáról A rezsivédelmi szolgáltatást nyújtó földgázszolgáltató részére tulajdonba adható földgáz mennyiségéről szóló 193/2025. (VII. 7.) Korm. rendelet módosításának célja, hogy a földgázszolgáltatóként 2027. szeptember 30. napjáig kijelölt MVM ONEnergy Zrt., valamint villamosenergia-szolgáltatóként 2027. december 31. napjáig kijelölt MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. rezsivédelmi szolgáltatói jogköre meghosszabbodik 2028. december 31-ig. A módosításnak közvetlen költségvetési hatás nincs, ugyanakkor lehetővé teszi a gördülő fedezési módszertan bevezetését a termékár-kockázatok kezelése érdekében, ami csökkenti a költségvetés bizonytalansági szintjét. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló 2026. évi ... törvény tervezetéhez A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) módosításának célja az interoperabilitási feladatok reális teljesíthetőségének biztosítása. E cél érdekében a javasolt Vet. módosítás egy évvel meghosszabbítja a kapcsolódó határidőket, ezáltal elősegítve az azokra való felkészülést.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosításához A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítására irányuló tervezet okosmérők minimális műszaki követelményeivel kapcsolatos rendelkezéseket állapít meg, ezzel hozzájárulva a kapcsolódó európai uniós elvárás megvalósításához és a villamosenergia-ágazatra vonatkozó műszaki szabályozás továbbfejlesztéséhez. A módosításban foglalt változások bevezetése előremenő rendszerben történik.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu?subject=Társadalmi egyeztetés a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosításáról

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ehhez kapcsolódó terminológiai módosításokat vezeti át a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyes területfejlesztési és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Annak érdekében, hogy a vármegyékre vonatkozó terminológiai változás átvezetése az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeleten biztosítható legyen, az egyes területfejlesztési és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépéséről is rendelkezni kell.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj meghatározásáról szóló 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik, továbbá ezzel összefüggésben a főispán megnevezést a kormánymegbízott megnevezés váltja fel. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a közszolgálati tisztviselőkkel szembeni fegyelmi eljárásról szóló 31/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik, továbbá ezzel összefüggésben a főispán megnevezést a kormánymegbízott megnevezés váltja fel. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényben, valamint a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvényben foglalt földügyi feladatokról és végrehajtásuk költségvetési támogatásáról szóló 86/1992. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten, valamint két helyen pontosítja a rendőrfőkapitányságra történő utalást.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő, valamint az ingatlanvagyonértékelő és -közvetítő szolgáltatói tevékenység üzletszerűen történő végzésének feltételeiről és a nyilvántartásba vétel részletes szabályairól szóló 499/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás részletes szabályairól szóló 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016 (XI.29.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelethez Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. Ezen kormányrendelet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kormányrendeleten.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ 2026. évi ... törvény Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról A törvénymódosítás alapvetően két részben foglalható össze, az első a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) módosítása, melynek célja a közszolgálati perek egyszerűsítése mind a bíróságok, mind a közszolgálati perekben érintett felek részére. A közszolgálaton belül többféle szolgálati jogviszony létezik, amelyek eltérő jogi szabályozás alá tartoznak, és különböző vitarendezési eljárásokat alkalmaznak. A közszolgálati jogviták sajátossága, hogy a bírósági eljárást nem előzi meg olyan eljárás, amelyben a tényállás teljes körű feltárása megtörténne. Emiatt a bíróságnak nem egy már tisztázott tényállást kell felülvizsgálnia, hanem magának kell feltárnia a jogvita alapjául szolgáló körülményeket. Ezt tovább nehezíti, hogy a munkáltatói döntések dokumentációja nem egységes, és gyakran nem tartalmazza a döntések részletes ténybeli és jogi indokait. Mivel ez a szabályozási megoldás a Kp. alaplogikájától eltérő, ezért megnehezíti a jogviták gyors és hatékony elbírálását. A módosítás célja a közszolgálati jogviták bírósági eljárásának érdemi, gyors és hatékony lezárása, biztosítva a jogbiztonságot és a hatékony jogvédelmet. A javaslat bevezeti a „közszolgálati eljárás” fogalmát, amely egyértelműen elkülöníti a kötelezően lefolytatandó, de a Kp. szerinti „megelőző eljárás” körébe nem tartozó eljárásokat. A bíróság számára lehetővé válik a jogsértő közszolgálati döntések megváltoztatása, illetve a jogviták végleges, érdemi elbírálása, ugyanakkor biztosított, hogy ne történjen beavatkozás a munkáltató mérlegelési jogkörébe vagy a jogviszony tartalmába, a pénzbeli követelések esetében pedig a jogszabályban rögzített objektív jogkövetkezmények alkalmazhatók. A javaslat továbbá egyértelműsíti a keresetlevél tartalmi és bizonyítási követelményeit, elősegítve a felek együttműködését, a tényállás pontos feltárását és a per kezdeti szakaszában a jogvita kereteinek meghatározását. A perindítási és elévülési szabályok, valamint a marasztalási perekre vonatkozó határidők rendezése révén a jogvita eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is átlátható, kiszámítható módon kezelhető, biztosítva a Kp. alapvető célkitűzését: a hatékony, érdemi és teljes körű jogvédelem megvalósítását. A törvényjavaslat másik részét a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény módosítása adja, tekintettel arra, hogy e törvény rendelkezéseinek érvényesülése a közhitelesség biztosításáért felelős szerv auditálása nélkül is garantálható. A tapasztalatok szerint a közhitelességi rendelkezések érvényesülése az auditálás nélkül is biztosítható, mivel az kizárólag jogi szabályozásra vonatkozik és nem igényel kiemelt eljárást. Tekintettel arra, hogy az igazságügyért felelős miniszter jogszabály-véleményezés keretében, valamint jogalkotásban betöltött szerepe okán is el tudja ezt a feladatot látni, így felesleges bürokratikus teher a szaktárcáknál az auditálás és tanúsítás fenntartása. A módosítás a közhitelesség biztosításáért felelős szervet, mint olyat megszüntetné, viszont az igazságügyért felelős miniszter szerepe és feladatköre továbbra is változatlan maradna a közhitelességre vonatkozó tartalmi szabályozás tekintetében.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu

RÖVID TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) 2013-ban kezdte meg működését, azonnali jogvédelmet eredményező, teljesítésigazolást pótló szervként. Azt a közérdeket kívánta a fenti szabályozás által rendezni, hogy a hibásan, hiányosan vagy késedelmesen teljesítő vállalkozások elleni igényérvényesítésre a lehető leggyorsabban sor kerülhessen. A TSZSZ az elmúlt 13 éves működése alatt egyre fontosabb szerepet tölt be az építőiparban, hiszen mediátorként igyekszik közelíteni a vitás helyzetben lévők álláspontját, ezzel sokszor megelőzve a hosszadalmas és költséges peres eljárásokat. A TSZSZ szakvéleményére alapított per, kiemelt pertípus lett, ugyanis szakvéleménye ugyanolyan bizonyítéknak minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt igazságügyi szakértő terjesztette volna elő, ezzel az eljárási idő is lerövidülhet. A TSZSZ törvény módosításával a 2013 óta bekövetkezett jogszabályi változások átvezetése történik meg, valamint a TSZSZ működésének személyi és tárgyi/dologi módosításai a működés eredményességét segítik elő, továbbá a fogalmak összehangolása is szükségessé vált. A Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között kötött együttműködési megállapodásból eredő feladatok teljesítéséről szóló 2026. évi III. törvény módosította a TSZSZ törvényt. A törvény személyi és tárgyi hatályának kibővítése által szélesedik azon esetek köre, amelyek során a TSZSZ kérelemre eljárást folytathat, elősegítve a magyar építőipart érintő lánctartozások elleni hatékonyabb küzdelmet a TSZSZ eljárását potenciálisan igénybe vevő lehetséges ügyfelek körének szélesítésével egyidejűleg. A törvénymódosítás kapcsán oly mértékben lenne szükséges a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet] módosításokat eszközölni, hogy új kormányrendelet kibocsátása vált indokolttá. Az új kormányrendelet tervezete – amelynek tervezett hatályba lépése 2027. január 1. – egyaránt szolgálja a 2013 óta bekövetkezett jogszabályi változások átvezetését, a fogalomrendszer egységesítését, valamint a TSZSZ működését érintő személyi, szervezeti és tárgyi feltételek korszerűsítését. A módosítások célja a szervezet hatékony működésének növelése, valamint a szakmai gyakorlat során kialakult, bevált eljárások jogszabályi szintű rögzítése. Főbb változások röviden, amelyek a jelenleg hatályos 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelethez képest módosításra kerülnek az új kormányrendeletben: − az értelmező rendelkezések fogalmai bővülnek és tisztázásra kerülnek annak érdekében, hogy az eltérő jogértelmezés lehetősége megszűnjön: külön definiálásra kerül a kérelmező és a kérelmezett, a szakértői díj és a szakvélemény díja is elkülönítésre kerül, valamint a szerződő felek köre kiterjed az anyagszállítási szerződésekre is tekintettel arra, hogy az építőiparban keletkező jogviták gyakran az alapanyagok szállításával kapcsolatos szerződésszegésből, késedelemből erednek; − a vezető és a helyettes megbízási jogviszonya és megszűnési esetei részletesebb szabályozást kapnak, mivel tisztázni kellett a vezetői pozíciók betöltésének, felelősségének és megszüntetésének feltételeit; − a tagsági jogviszonnyal kapcsolatban a jogosultsági hivatkozások törvényi hivatkozásai frissülnek, részletes összeférhetetlenségi szabályok jelennek meg azért, hogy a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokkal a szakértői munka függetlensége és pártatlansága garantálva legyen; − a kinevezés fenntartásához éves keretszerződés megkötése válik kötelezővé, amely segíti a kiszámíthatóbb foglalkoztatást és a minőségbiztosítást; 1 − a rendelet alapján indítható eljárásban a kérelem megindítása kizárólag elektronikusan történik, strukturált kérelem-befogadási rendszerrel, szabályozott hiánypótlással és iratfeltöltéssel, amely gyorsabb, környezetbarát és átlátható ügyintézést biztosít, valamint csökkenti az adminisztrációt; − a helyszíni szemle egyeztetésének és kitűzésének rendje részletesebbé válik. Az egyértelmű eljárási rend megelőzi a taktikai időhúzást, biztosítva a gyors szakértői vizsgálatot; − a gyakorlati tapasztalatok, valamint a jogszabályi környezet változása miatt (pl. TÉKA) rögzítésre kerül, hogy a vizsgálat az alapkövetelmények szerinti rendeltetésszerűség határáig terjed, amely gátat szab a vizsgálatok túlzott, lényegtelen részletekre való kiterjesztésének, így időt és költséget takarít meg; − új díjszabás (eddig a szakértők kapták a 100 %-ot, a TSZSZ működési költségeire vonatkozó 25%os arány újonnan kerül bevezetésre). A módosítás a természetes személyeket és a szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleket hátrányosan nem érinti, tekintettel arra, hogy az eljárási díj alsó határa nem emelkedik. A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a beszedett díjak a jövőben a TSZSZ működési költségeinek finanszírozásához is hozzájáruljanak, és hozzásegíti a TSZSZ-t az önfenntartó működés eléréséhez; − a szakvélemény és kivonat mellékletei aktualizálásra kerülnek a felsorolt jogszabályi módosítások alapján. A szabályozás a piaci szereplők (ingatlanfejlesztők, beruházók) számára kedvező változásokat eredményez, mivel szélesebb körben biztosítja a TSZSZ eljárásának igénybevételét, ezáltal hozzájárul a szerződéses jogviták gyorsabb rendezéséhez és az építőipari lánctartozások elleni hatékonyabb fellépéshez, amely jelenleg több, mint 200 milliárd forintra becsülhető. Az előterjesztés szerinti kormányrendelet-tervezet célja a TSZSZ működésének, szervezeti kereteinek és eljárási rendjének olyan átfogó, rendszerszintű megújítása, amely biztosítja a jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokkal való teljes körű összhangot, valamint a szakmai gyakorlatban kialakult, bevált működési elvek jogszabályi szintű rögzítését. Egyúttal hatályát veszti a 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet. 2

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításával a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát. Ezzel összhangban és ennek érdekében jogtechnikai módosításként szükséges a közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletekben előforduló „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezésre átvezetni.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításával a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát. Ezzel összhangban és ennek érdekében jogtechnikai módosításként szükséges a közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletekben előforduló „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezésre átvezetni.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításával a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát. Ezzel összhangban és ennek érdekében jogtechnikai módosításként szükséges a közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletekben előforduló „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezésre átvezetni.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításával a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát. Ezzel összhangban és ennek érdekében jogtechnikai módosításként szükséges a közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletekben előforduló „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezésre átvezetni.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a kormányrendelet-tervezet javaslatot tesz az Integrált Közcélú Víziközmű Adatbázis üzemeltető szervezetének kijelöléséről és működésének részletes szabályairól szóló 74/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet vonatkozásában az Építési és Közlekedési Minisztériumot érintő névváltozás miatt „az Építési és Közlekedési Minisztérium” megnevezés helyett „a Közlekedési és Beruházási Minisztérium” megnevezés átvezetésére.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a kormányrendelet-tervezet javaslatot tesz a berettyóújfalui strand, uszoda és gyógyvizes fürdő fejlesztésének megvalósításával kapcsolatos egyes feladatok ellátásáról szóló 52/2018. (III. 19.) Korm. rendelet vonatkozásában az Építési és Közlekedési Minisztériumot érintő névváltozás miatt „az Építési és Közlekedési Minisztérium” megnevezés helyett „a Közlekedési és Beruházási Minisztérium” megnevezés átvezetésére.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításával a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát. Ezzel összhangban és ennek érdekében jogtechnikai módosításként szükséges a közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletekben előforduló „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezésre átvezetni.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításával a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát. Ezzel összhangban és ennek érdekében jogtechnikai módosításként szükséges a közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletekben előforduló „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezésre átvezetni.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításával a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát. Ezzel összhangban és ennek érdekében jogtechnikai módosításként szükséges a közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletekben előforduló „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezésre átvezetni.

E-mail írása:

Rövid tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításával a történeti hagyományok tiszteletben tartása mellett, a közigazgatási szervezetrendszer átláthatóságának, közérthetőségének és egységes jogalkalmazásának elősegítése érdekében szükségesnek tartotta a területi közigazgatás megnevezéseinek felülvizsgálatát. Ezzel összhangban és ennek érdekében jogtechnikai módosításként szükséges a közlekedési és beruházási miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes kormányrendeletekben előforduló „vármegye” és „vármegyei” kifejezéseket a „megye” és „megyei” elnevezésre átvezetni.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@kbm.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri változások átvezetése a külképviseletek gazdálkodásáról szóló 626/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri változások átvezetése a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló 396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri változások átvezetése az Európai Védelmi Alap végrehajtásához kapcsolódó nemzeti feladat ellátásáról szóló 368/2023. (VIII. 7.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri és elnevezésbeli változások átvezetése a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri változások átvezetése a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri változások átvezetése az egyes közokiratoknak az Európai Unión belüli bemutatására vonatkozó előírások egyszerűsítése révén a polgárok szabad mozgásának előmozdításáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1191 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 269/2018. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri változások átvezetése a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény végrehajtásáról szóló 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri változások átvezetése a kulturális és tudománydiplomáciai feladatok ellátásáról szóló 241/2016. (VIII. 16.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri és elnevezésbeli változások átvezetése a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri és elnevezésbeli változások átvezetése a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

Rövid tartalmi összefoglaló A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V.13.) Korm. rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek által ellátott feladat- és hatáskörök. Mindezen változásokat szükséges a külügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni. E rendelet célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri és elnevezésbeli változások átvezetése a magyar Nemzeti Kábítószer Adatgyűjtő és Kapcsolattartó Központ feladatainak ellátásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 28/2004. (II. 28.) Korm. rendelet szabályain.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A törvényjavaslat célja a kormányzati struktúraváltásból eredő hatásköri változások átvezetése az egyes külügyi tárgyú törvényekben. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. hatálybalépésével jelentősen megváltoztak az egyes miniszterek hatáskörök, így a külügyminiszter felelősségi körébe tartozó módosultak. XIII. törvény, valamint a (V.13.) Korm. rendelet által ellátott feladat- és feladatok is jelentősen A külügyminisztertől más kormánytaghoz lettek telepítve • a külgazdasági ügyekért, • a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért, • a csángó ügyek vonatkozásában a nemzetpolitikáért, • a bormarkering vonatkozásában a társadalompolitika összehangolásáért, és • a HUNOR Magyar Űrhajós Program koordinációjáért való felelősség. Ezzel egyidejűleg a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért való felelősség ismét a külügyminiszter feladat-, és hatáskörébe kerültek. A jogrendszer koherenciája érdekében a fenti változásokat szükséges a külügyminiszter feladatés hatáskörébe tartozó egyes törvényi rendelkezéseken is átvezetni.

E-mail írása: tarsegyeztetes@mfa.gov.hu

T A R T A L M I Ö S S Z E F O G L A L Ó a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 8/2016. (III. 25.) MvM rendeletnek a 2026. évi újabb felhasználási szabályok megállapítására irányuló módosításáról, valamint a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló MvM rendelet tervezetéhez A tervezet célja, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 8/2016. (III. 25.) MvM rendelet megfeleljen a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésével bekövetkező változásoknak. Emellett e céllal összefüggésben a tervezet a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendeletet hatályon kívül helyezi.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@me.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a biztosítók és viszontbiztosítók szanálási keretrendszeréről szóló törvényjavaslathoz A törvényjavaslat célja a biztosítók és viszontbiztosítók szanálási keretrendszerének kialakítása, valamint a pénzügyi válsághelyzetek megelőzését és kezelését szolgáló intézkedések bevezetése. Ennek részeként meghatározásra kerülnek a szanálás céljai, feltételei és eszközei, különös tekintettel a biztosítottak érdekeinek védelmére és a biztosítási szolgáltatások folytonosságára. A törvényjavaslat továbbá szabályozza a hatóságok közötti együttműködést, valamint a szanálási intézkedések finanszírozását biztosító alap működését.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@pm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a biztosítási tevékenységet, valamint egyes pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz A törvényjavaslat célja a biztosítók és viszontbiztosítók biztonságos működésének elősegítése, a tevékenységük méretéhez és kockázataihoz igazodó követelmények érvényesítése, valamint az indokolatlan adminisztratív terhek csökkentése. A módosítások erősítik a kockázatkezelést, a pénzügyi nehézségekre való felkészülést és a felügyeleti együttműködést, továbbá pontosítják a jelentéstételi és nyilvánosságra hozatali kötelezettségeket. A törvényjavaslat emellett rendezi a magánnyugdíjpénztárak működésével, egyes pénzügyi szolgáltatásokkal és a tőkepiaci kárrendezéssel összefüggő szabályozási kérdéseket.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@pm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 436/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló javaslathoz A biztosítási csoportok tényleges irányítási, tőke- és kockázati kapcsolataihoz igazodó felügyeletet szolgálja a rendeletmódosítás. Pontosítja a csoporthoz tartozó vállalkozások körét, a tőkemegfelelés számítását és a holdingtársaságok felelősségét, továbbá meghatározza a kis méretű és nem összetett csoportok számára elérhető könnyítések feltételeit. Részletesebbé válnak a likviditási kockázatok kezelésére, a csoporton belüli ügyletek ellenőrzésére és a jelentéstételre vonatkozó előírások is. Az átlátható működést a csoportszintű mérleg könyvvizsgálata, a hiányosságok rendezését pedig a felügyeleti intézkedések körének bővítése támogatja.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@pm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a biztosítási és a viszontbiztosítási tevékenységhez kapcsolódó fizetőképességről és pénzügyi helyzetről szóló jelentéssel összefüggő részletszabályokról szóló 314/2015. (X. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló javaslathoz A rendeletmódosítás értelmében a biztosítók fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló nyilvános jelentés két részre tagolódik. A szerződők és kedvezményezettek közérthető áttekintést kapnak a biztosító működéséről és kockázatairól, míg a piaci szakemberek számára részletes pénzügyi és irányítási információk állnak rendelkezésre. A módosítás bővíti a kockázatokra, különösen az éghajlatváltozás hatásaira vonatkozó tájékoztatást, és pontosítja a közzétételi határidőket. Meghatározott vállalkozások számára feltételekhez kötött könnyítéseket biztosít, továbbá előírja az átmeneti intézkedések pénzügyi helyzetre gyakorolt hatásának bemutatását.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@pm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló javaslathoz A rendeletmódosítás átalakítja a biztosítástechnikai tartalékok és a szavatolótőke-szükséglet számításának egyes szabályait, nagyobb hangsúlyt helyezve a hosszú távú kötelezettségek és befektetések sajátosságaira. Ennek részeként változnak a piaci ingadozások hatását mérséklő kiigazítások, és meghatározott feltételekkel kedvezőbbé válik a hosszú távú befektetések tőkekezelése. A kisebb jelentőségű kockázatok számítását egyszerűsítések könnyítik, amelyek alkalmazását felügyeleti feltételek és ellenőrzési követelmények kísérik.

E-mail írása: kozigazgatasiegyeztetes@pm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) határozza meg az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét. Szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy összhangban álljanak a Statútum rendeletben foglaltakkal. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) határozza meg az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét. Szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy összhangban álljanak a Statútum rendeletben foglaltakkal. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) határozza meg az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét. Szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy összhangban álljanak a Statútum rendeletben foglaltakkal. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu?subject=Társadalmi egyeztetés a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. Korm. rendelet módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu?subject=Társadalmi egyeztetés a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu?subject=Társadalmi egyeztetés a gyámhatóságok és egyéb gyermekvédelmi szolgálatok által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu?subject=Társadalmi egyeztetés a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu?subject=Társadalmi egyeztetés az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása:

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

A Kormány …./2026. (…….) Korm. rendelete A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról [1] Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával és a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XLIX. törvény elfogadásával az Országgyűlés a vármegyék megyékre, főispánok kormánymegbízottakra történő átnevezéséről döntött, amelyeket a szociális és családügyi miniszter feladatkörébe tartozó kormányrendeletekben is átvezetni szükséges. [2] A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a „vármegyei” szövegrész helyébe a „megyei” szöveg lép. 2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu?subject=Társadalmi egyeztetés a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének, megállapításának és folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A törvénymódosítás a szociális ágazat erősítése, a szociális ellátások és szolgáltatások célzottabbá tétele érdekében, valamint a jogalkalmazás során felmerült jogalkotási igények alapján szükséges szabályokat tartalmazza. Az új rendelkezések kiemelten kezelik a hajléktalan célcsoport ellátását, erősítik az állami és önkormányzati feladatellátást, továbbá az igénybevételhez szükséges vizsgálatok rendszerének racionalizálásával enyhítenek az adminisztrációs terheken.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) határozza meg az egyes miniszterek feladat- és hatáskörét. Szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy összhangban álljanak a Statútum rendeletben foglaltakkal. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Tartalmi összefoglaló Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása a vármegye és főispán fogalomhasználat helyett újra bevezette a megye és kormánymegbízott fogalmak alkalmazását, ennek megfelelően szükségessé vált a szociális és családügyi miniszter feladatkörét érintő kormányrendeletek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a jogrendszer terminológiailag egységes legyen. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@szcsm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. A kormányrendelet tervezet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló 449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet normaszövegén. A módosítások jogtechnikai és terminológiai jellegűek. A rendelet nem irányul az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatja meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek legyenek. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. A kormányrendelet tervezet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról, megőrzéséről és használatáról szóló 717/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet normaszövegén. A módosítások jogtechnikai és terminológiai jellegűek. A rendelet nem irányul az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatja meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek legyenek. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. A kormányrendelet tervezet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet normaszövegén. A módosítások jogtechnikai és terminológiai jellegűek. A rendelet nem irányul az érintett szervek feladatés hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatja meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek legyenek. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. A kormányrendelet tervezet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 416/2017. (XII. 18.) Korm. rendelet normaszövegén. A módosítások jogtechnikai és terminológiai jellegűek. A rendelet nem irányul az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatja meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek legyenek. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. A kormányrendelet tervezet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 376/2017. (XII. 11.) Korm. rendelet normaszövegén. A módosítások jogtechnikai és terminológiai jellegűek. A rendelet nem irányul az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatja meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek legyenek. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. A kormányrendelet tervezet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át az előadó-művészeti szervezetek támogatásának részletes szabályairól szóló 428/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet normaszövegén. A módosítások jogtechnikai és terminológiai jellegűek. A rendelet nem irányul az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatja meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek legyenek. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint Magyarország területe 2026. október 1-től vármegyék helyett megyékre tagozódik. A kormányrendelet tervezet az ezekhez kapcsolódó módosításokat vezeti át a műemlékvédelmi bírságról szóló 421/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet normaszövegén. A módosítások jogtechnikai és terminológiai jellegűek. A rendelet nem irányul az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására, nem változtatja meg a közigazgatási, hatósági vagy önkormányzati jogviszonyok tartalmát. A szabályozás célja az, hogy a jogrendszerben alkalmazott elnevezések egységesek, következetesek legyenek. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A tervezet célja egy új Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjról szóló rendelet megalkotása, amely igazodik a közigazgatási rendszerben bekövetkezett változásokhoz. A rendelet hatályon kívül helyezi a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíjról szóló 4/2019. (VI. 13.) TNM rendeletet és a Roma Nemzetiség Tanulmányi Ösztöndíjáról szóló 24/2019. (VI. 7.) BM rendeletet. 1

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ A jogszabály-módosítás célja a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2012. (II. 16.) KIM rendelet szövegének hozzáigazítása a hatályos kormányzati struktúrában a miniszter feladatának meghatározásához.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@tkkm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ egyes kiberbiztonsággal kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelethez A Kiberbiztonsági törvény módosítása miatt szükségessé vált technikai, végrehajtási jellegű módosítás. A kormányrendelet tervezete az alábbi kormányrendeletek módosítását tartalmazza: 1. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet melléklete: a kiberbiztonságért és az elektronikus információs rendszerek védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: a kiberbiztonságért felelős miniszter) kiberbiztonsági feladatellátása keretében igazolvány helyett megbízólevél kerül kiállításra a hatósági ellenőrzést végző személyek számára, így a kiberbiztonsági tanúsító hatósági szolgálati igazolvány a továbbiakban nem minősül biztonsági okmánynak, az erre vonatkozó rendelkezés törlése válik szükségessé. 2. A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása kiegészíti a rendelet által felsorolt piacfelügyeleti hatóságok körét a kiberbiztonságért felelős miniszterrel. 3. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának célja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) helyett a kiberbiztonságért felelős miniszter megjelenítése. 4. A digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet módosításának célja az SZTFH helyett a kiberbiztonságért felelős miniszter megjelenítése. 1

E-mail írása: kodifikacio@ttm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ egyes kiberbiztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvénytervezethez A kiberbiztonsággal kapcsolatos feladatok racionalizálása érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága kiberbiztonsággal összefüggő feladat- és hatásköreinek megszüntetése vált indokolttá. Emellett szükségessé vált a kiberbiztonsági ökoszisztéma szabályozásának, illetve a kapcsolódó feladat- és hatásköröknek az átalakítása.

E-mail írása: kodifikacio@ttm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az elektronikus hatósági ügyintézés és az elektronikus közszolgáltatások nyújtásának javítása céljából egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezethez A jogalkotással elérni kívánt közpolitikai cél az elektronikus hatósági ügyintézés és az elektronikus közszolgáltatások nyújtásának további javítása. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. § (8) bekezdésében meghatározott tiltásnak eleget téve, tároló elemet tartalmazó állandó személyazonosító igazolványhoz új elektronikus aláírás 2024. szeptember 1. napjától nem kerül kiadásra, valamint valamennyi elektronikus aláírás és tanúsítvány érvényét vesztette, mely nyomán szükségessé vált a szabályok deregulálása. 1

E-mail írása: koordinacio@ttm.gov.hu

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ az elektronikus hatósági ügyintézés és az elektronikus közszolgáltatások nyújtásának javítása céljából egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelethez A jogalkotással elérni kívánt közpolitikai cél az elektronikus hatósági ügyintézés és az elektronikus közszolgáltatások nyújtásának további javítása. Ennek keretében biztosítani szükséges, hogy a polgár adatai megváltozása esetén bármely járási hivatalnál kezdeményezhesse a lakcímigazolvány kiállítását. 1

E-mail írása: koordinacio@ttm.gov.hu

Tartalmi összefoglaló az egyes okmányok kiállításával és a postai kézbesítéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről szóló 19/2024. (XII. 31.) MK rendelet módosításáról szóló TTM rendelethez Ezen indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 21. § (2) bekezdés a) pontja alapján nem kerül közzétételre, mivel a tervezetben foglalt szabályozás jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nem kimutatható. A rendelkezés korábbi törvényi szintű szabályozása okán annak deregulációja szükséges.

E-mail írása: kodifikacio@ttm.gov.hu

Tartalmi összefoglaló a Svájci-Magyar Együttműködési Program II. időszak végrehajtási rendjéről szóló 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezetéhez Az előterjesztés fő célja a Svájci-Magyar Együttműködési Program II. időszak végrehajtási rendjéről szóló 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 563/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet], valamint az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti és központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet] és a folyamatosan változó hazai jogszabályi környezet közötti összhang megteremtése, továbbá az új kormányzati feladatellátási rendnek megfelelő változások átvezetése. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer működésének meg kell felelnie az új kormányzati struktúrának, ezáltal biztosítva az európai uniós források gördülékeny és eredményes felhasználásának feltételeit, továbbá biztosítani szükséges az uniós források maradéktalan lehívhatóságának feltételeit. Az előterjesztés szerinti tervezet a hatályba lépett jogszabálymódosítások miatt módosítja az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezéseit. Módosításra kerülnek továbbá a 2014–2020 közötti kohéziós politikai operatív programok előirányzatainak felhasználásai szabályai is, mely módosítás megteremti a lehetőségét a Fejezeti általános tartalék előirányzat terhére történő kifizetéseknek, amennyiben az 2014-2020-as ciklus előirányzatai már nem rendelkeznek bevételi forrásokkal. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Statútum) eszközölt hatásköri változtatásoknak megfelelően aktualizálni szükséges a fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyes szereplőire történő hivatkozásokat. A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény címrendjének változásai miatt módosítani szükséges az 590/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet hatásköri szabályait is. A szervezeti változás következtében jogalkotási feladat merült fel.

E-mail írása: tarsadalmiegyeztetes@vtm.gov.hu